Kedves Barátaink!

Az alábbiakban szeretnénk közreadni Baráti Körünk vezetőjének, Varga Zsolt mélységi felderítő őrmesternek megemlékező írását, Gősi Károly ejtőernyős honvéd halálának 30. évfordulóján.

Gősi Károly ejtőernyős honvéd.

E sorok írása előtt azon gondolkoztam, milyen hangvételű legyen a megemlékezés.

Lehetne tárgyilagos, pusztán a tényekre hagyatkozó, egy kép, néhány link a korabeli sajtótermékekből. Vagy szomorú, a tragédia következményeit taglaló, a fájdalmas sebeket feltépő. Lehetne „oknyomozó” felelősöket kereső, bár ez utóbbi sem nem tisztem, sem, miután picit belekóstolhattam a mélységi felderítők világába, sem értelmét nem látnám. Hiszen mindnyájan tudjuk az ejtőernyőzéssel járó kockázatot mindnyájan önként vállaltuk és vállalják ma is a képességet megkövetelő alakulatok katonái.

Azt gondolom az a legméltóbb Karcsi emlékéhez, ha megpróbálok úgy emlékezni, ahogy Bajtársai emlékeztek, és ahogy talán Karcsi szeretné.

Ma harminc évvel ezelőtt 1991. május 10-én a 18. ejtőernyős ugrásának végrehajtásakor lezuhant és hősi halált halt Gősi Károly honvéd. Az eset körülményeit ismerhetjük a kisalföld.hu hírportálról. Karcsi az életét áldozta, hogy minden tekintetben felkészült mélységi felderítő katonaként, esküjéhez híven védhesse hazáját. A barbacsi származású Gősi Károly sorkatonai szolgálatát Szombathelyen kezdte 1991 februárjában, önként vállalta az ejtőernyős ugrást, hogy az elitbe tartozhasson, mélységi felderítő akart lenni. Az alapkiképzést követően került Győrbe az MN 9550 fedőszámú, később 74. „Arrabona” Felderítő Zászlóaljhoz. Büszke volt rá, hogy a legjobbak közé tartozott. A tapasztalt ejtőernyős, 1991. május 10-én végrehajtott tizennyolcadik, utolsó ugrása során halt ejtőernyős hősi halált, amikor főernyője a lábára tekeredett, a tartalék ejtőernyőt pedig már nem tudta idejében kinyitni.

Bajtársak között - Gősi Károlyra emlékeztek egykori katonatársai.

A 30. évforduló kapcsán április 30-án egykori parancsnokai, katonatársai társaságában, valamint a Magyar Ejtőernyős-Felderítő Katonai Hagyományőrző Baráti Kör képviseletében jómagam az emlékezés virágait helyeztük el Gősi Karcsi sírhelyén. A temetőben egykori parancsnoka mondott néhány gondolatot Karcsiról, a baleset körülményeiről. Egykori bajtársai szintén felidézték az érzést, mely a tragédia pillanataiban tört fel bennük. A visszaemlékezést már a temetőn kívül folytattuk. A sok történet közül azt az egyet szeretném megosztani, mely szorosan kapcsolódik az emlékposzthoz tartozó képek egyikéhez.

„Az ejtőernyős tábort a tapolcai reptérre szerveztük, szállásunk az újdörögdi bázis volt. A bázisról minden alkalommal MI-8-as helikopterekkel mentünk át Tapolcára, majd a képzés előre haladtával Szentkirályszabadjára AN-26-os gépekből ugrani. A balesetet megelőző hétvégére eltávozást kaptak a katonák. Visszaérkezéskor gondoltak egy merészet, megfürdenek a tapolcai tavas barlanghoz tartozó ún. előtóban. Az elképzelést tett követte, de ezt valahogy kiszagolta a VÁP és marha sok katonai rendész lepte el a környéket. Az ügyeletes tiszt épülete elé begördülő teherautóról gatyáig csuromvizes sorkatonákat szedtek le, egytől egyig mélységi felderítő volt. Szerintem volt, akinek a zsebében kishal is lehetett.”

Ha Karcsi ott ült volna ezen a nosztalgiázós beszélgetésen, csendesen mosolygott volna, talán belekortyol italába és csendben megjegyzi igen, lapult egy sneci a zsebemben. Majd csibészesen elmosolyodik és kidülleszti mellkasát, hiszen Ő is mélységi felderítő. Alakulatának egyetlen, békeidőben hősi halált halt tagjaként azonban nem ülhetett köztünk, mi, a magyar katonai ejtőernyős, mélységi felderítő hagyományok őrzői, egykori bajtársak gyűltünk össze sírjánál, melynek hantja alatt egy 19 esztendős magyar mélységi felderítő katona nyugszik.

Koszorúk és virágok a síron.

Baráti Körünk idén, november elsején a hagyomány szerinti Halottak Napi díszőrséget Gősi Károly sírhelyénél tervezi végrehajtani. Az előkészületek folyamatban vannak.

Mi mással is zárhatnám megemlékező soraimat, mint Táboros József ejtőernyős szakaszvezető 1942-es versével tudva, hogy Karcsi is ott áll őrségben.

Gősi Károly (a képen baloldalt) bajtársai körében.

Mennyországi őrszolgálat

Láttam már a mennyországot ugrás alkalmával.
Ejtőernyős állt őrséget díszes kapujában.
Visszajöttem megmondani ezt a büszkeséget,
Mennyországban ejtőernyős adja az őrséget.

Feletted már örökké kék az ég. Soha nem feledünk Karcsi!

Varga Zsolt
A Baráti Kör vezetője.