Kedves Barátaink!

Kiss Dávid bajtársunk alábbi cikkén keresztül szeretnénk bemutatni a magyar különleges erők talán utolsó hazai fejlesztésű ruhadarabjának történeti fejlődését, kialakításának részleteit, valamint felhasználóinak körét és továbbélését. Következzen tehát az 1987M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny átfogó története.

Fontos megjegyezni, jelen írásunk csupán a nyári ejtőernyős gyakorló bemutatására törekszik, a bélelt kétrészes téli szett a téli ruházat fejlődését bemutató cikkünk témája lesz. A cikk bemutatja az 1987M nyári ejtőernyős gyakorlóöltönyt megelőző ejtőernyős egyenruha főbb jellemzőit, az 1987M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny történetét és kialakítását, valamint szabályos és szabálytalan viselési módjait, variánsait, végül pedig utóéletét, így adva átfogó képet a magyar fegyveres erők utolsó, kifejezetten ejtőernyős feladatra készült hadi gyakorló egyenruhájáról.

Az előd: az 1965M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny

Az ejtőernyős alakulatok számára minden korszakban és országban egyedi ruházatot terveztek és rendszeresítettek, szem előtt tartva ezen csapatok különleges igényeit az ejtőernyős kirakás és a földi harc sajátosságainak tükrében. A magyar fegyveres erők történetében az 1965M ejtőernyős gyakorlóöltöny immár ennek a gondolatnak a harmadik generációjához tartozott a legelső 1939M egybeszabott ugróruha és a kétrészes 1949M ejtőernyős gyakorló után, melyeket szintén a nemzetközi trendek befolyásoltak kialakításuk tekintetében.

Az 1965M ejtőernyős ugróruha műszaki leírása

A rendszeresítési évszámmal ellentétben a szett már 1964-ben megjelent az ejtőernyős (mélységi felderítő) alakulatoknál és a bővebben tárgyalt utód, az 1987M ejtőernyős ugróruha több stílusjegyét is magán viselte. Az egyszínű olívzöld, vastag pamutvászonból készült öltözet két részből állt, egy nadrág és egy zubbony alkotta. A zubbony rejtett gombolással, két húzózáras mellzsebbel készült, különleges eleme volt a karra legombolható vállszalag, ami az ejtőernyő viselését könnyítette meg, hiszen a rendfokozatot jelző váll-lapok az ejtőernyős ugrás során a vállhevederek alá szorulva kényelmetlenek és veszélyesek lehettek volna. A zubbony csuklórészén gombos szűkítés található, mely a méret beállítását tette lehetővé.

Az 1965M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny zubbonya barna bakelit szakaszvezetői rendfokozati jelzésekkel, réz húzózárakkal

A nadrágot gombos övbújtatókkal, bevágott, zsebfedős derékzsebekkel, húzózáras combzsebekkel („szerszámzsebekkel”) és gombos záródású farzsebekkel látták el, de hiányzik róla az 1965M gyakorlónadrágon megszokott úgynevezett „kanálgépzseb”, azaz a katonai étkészlet tárolására szolgáló hosszúkás zseb. A nadrág szárai gumis megerősítést kaptak, szemben a korábbi szalagos megkötéssel, míg a nadrág derekában megmaradt a szalagos behúzás, mint a derékbőség állításának módja. Az öltönyt 1975-ig réz színű húzózárakkal, 1975 után pedig zöld műanyag húzózárakkal készítették.

Az 1965M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny nadrágja műanyag húzózárakkal

Az 1987M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny története

Az 1987M ejtőernyős gyakorló ruházatot tekinthetjük a magyar katonai alakulatok első terepmintás gyakorló egyenruhájának. Ezt megelőzően csak sátorlapok (1938M, 1948M és 1982M), őrruhák és esővédők (1982M), valamint a álcázó kezeslábasok (az 1951M család tagjai és az 1982M álcázó kezeslábas) álltak a magyar katonák rendelkezésére, mint terepmintás álcázó képességgel bíró ruhadarabok, melyeket a gyakorló ruházat felett kellett viselni. Az általánosan elterjedt hadi gyakorló ruházat ezzel együtt hagyományosan egyszínű (zöld, korábban barna) volt, igazodva a nemzetközi trendekhez, hiszen a legtöbb tömeghadsereg ilyen egyenruhákat rendszeresített katonái számára, nem számítva a különleges műveleti alakulatokat és néhány korábbi (német és amerikai) ellenpéldát. Az önálló terepmintás hadi- gyakorló ruházat reneszánszát az 1980-as évek első fele jelentette, amikor mind az amerikai, mind pedig a szovjet hadseregben megjelentek a terepmintás gyakorló ruházatok, melyeket önmagukban is lehetett viselni.

A magyar 1987M ejtőernyős gyakorlóöltöny legfontosabb újításnak az álcázó terepminta bevezetését tekinthetjük. Az 1982-ben bevezetett, elsőként sátorlapokon, repülőszerelő esőruhákon és álcázó kezeslábasokon megjelenő „háromszínnyomású” álcaminta, amit itthon „rába”, míg a külföldi szakirodalomban „forgószél”terepmintaként tartanak számon, a II. világháború végén megjelent 1944M álcaminta változatának tekinthető, alapvetően sötét tónusú álcaminta. A három alkalmazott szín az anyag alapszínét adó vöröses homokszín mellett a khaki és a sötétbarna foltok jellegzetes, „ecsetcsapás” jellegű, egymásba mosott határú mintája, ami a leginkább kora tavaszi, késő őszi időszakban, szürkületi és hajnali órákban érvényesül a legjobban.

Mélységi felderítők túlélési gyakorlaton 1995-ben. Jól látható az álcaminta és a zöld háttér kontrasztja (Kiss Buda Tamás felvétele)

Menetgyakorlat 1997-ben. Az álcaminta itt már jobban érvényesül. (Tahoczki András felvétele)

Ejtőernyős (mélységi felderítő) alakulataink először az 1985. április 4-i díszszemlén mutatkoztak be ilyen háromszínnyomású terepmintás egyenruhát viselve, ami valójában a repülőszerelők 1985-ben rendszeresített terepmintás, nylon anyagú esővédője volt. Az esővédő anyagából adódóan a felderítő feladatok és az ejtőernyős ugrás követelményeinek szinte egyáltalán nem felelt meg, hiszen vékony, sérülékeny anyaga mind az ugrás során, mind pedig a földi harctevékenység alatt könnyen rongyolódott, szakadt volna, míg a rejtett mozgást a vízálló műanyag jellegzetes „susogó” hangja nehezítette volna. A szinte egyáltalán nem szellőző zárt ruházat emellett huzamosabb ideig viselve, különösen meleg időben befülled, ezzel megkeserítve a katonák életét és egészségügyi kockázatot jelentve.

Mélységi felderítő katonák az 1985-ös díszszemlén

Az új 1987M ejtőernyős gyakorlóöltöny ezzel szemben minden időben viselhető, téli és nyári változatban is elkészített terepmintás egyenruhának készült, melynek fő feladata kialakítása okán megfelelő rejtőképességű és teherbírású hadi gyakorló ruházat biztosítása volt az ejtőernyős (mélységi felderítő) és légi mozgékonyságú alakulatok számára. Az a tény, hogy az alapváltozatot 1987-től egészen 2002-ig gyártották, valamint az a tény, hogy számos különleges rendeltetésű és speciális feladatkörű katonai és belügyi alakulat is rendszeresítette, a gyakorlóöltöny sokoldalúságát és megbízhatóságát is bizonyítja.

Az 1987M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny kialakítása

Az 1987M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny elődjéhez hasonlóan két részből állt, a zárt nyakú, terepmintás zubbony megörökölte az 1965M nyári ejtőernyős gyakorlózubbonyon található húzózáras mellzsebeket és a rejtett gombolást, valamint a szűkíthető csuklórészt is. Fontos előrelépés volt a műanyag gombok helyett a réz patentok (nyomókapcsok) bevezetése, ami a fel- és levételt egyszerűbbé tette, ám a patentok javítása kiszakadás, vagy deformálódás esetén sokkal nehézkesebbnek bizonyult, mint egy gomb visszavarrása. Nyomókapcsokból kétféle gyártási variáns ismert, az első típus szürkére festett, koszorú által övezett keresztbe tett puskákkal díszített volt, míg a második, későbbi széria egyszerű rézszínű, sima felületű patentokból állt. Az új zubbonyon szintén megmaradtak a vállszalagok, ám meglepő módon funkciójukat elvesztették, hiszen hivatalosan a rendfokozat a repülőhajózók egyenruhájához hasonlóan a bal felkarra, tépőzáras rendfokozati jelzésekre került, amit a bakanyelv csak „lepke” néven emlegetett. Így a vállszalagok legombolásának lehetősége és funkciója egyszerre veszett el, bár ismertek példák a váll-lapok használatára felderítő alakulat és más egység részéről is.

1987M ejtőernyős nyári gyakorlózubbony

Az 1987M ejtőernyős nyári gyakorlózubbony tépőzáras rendfokozati jelzésének helye

Az öltöny nadrágja szintén terepmintás anyagból készült, összesen négy zsebbel. A két derékzseb és a két hólozott combzseb egyaránt húzózárat kapott, eltérően az 1965M ejtőernyős gyakorlóruha nadrágjától. A combzsebek mérete is csaknem kétszer akkora, mint az elődön, köszönhetően a hólos rátétnek, ám itt is hiányzik a „kanálgépzseb”. A nadrágon farzsebek sincsenek. A bokarész kettős gumírozást kapott, az övbújtatók fixre varrott kivitelben készültek, elhagyva a gombos rögzítést. A nadrágot eltérően elődjétől a bakancson kívül kellett hordani, a gumis bokarészt a bakancs szárára húzva, ennek betartatása azonban váltakozó sikert mutatott az eredeti fényképek tanúsága szerint.

1987M ejtőernyős nyári gyakorlónadrág

A ruházat fő karakterisztikáját a terepmintás szín mellett így az összesen hat viszonylag nagy méretű, húzózáras zseb adta meg, ami a párhuzamosan rendszerben lévő 1965M gyakorlóöltönyhöz viszonyítva modern, különleges megjelenést kölcsönzött a mélységi felderítő katonáknak, így a ruházat egyszerre volt praktikus és ikonikus darabja a magyar különleges erők ruhatárának, ami a különféle sajtómegjelenések során a társadalom köztudatában is összekapcsolódott a „kommandósokkal”.

Az 1987M ejtőernyős nyári gyakorlónadrág húzózáras combzsebe

Talán ennek is köszönhető az inkurrenssé vált, leselejtezett ejtőernyős gyakorlóöltönyök máig tartó diadalmenete a civil piacon, mint divat- vagy munkaruházati cikk. Itt érdemes megemlíteni a háromszínnyomású terepmintás anyagból készült horgász, túra, munka- és divatruházatok szédítő sokszínűségét, amik szintén leselejtezett honvédségi alapanyagból, helyi elképzelések alapján készültek és nagyon népszerű daraboknak számítottak.

Az 1987M ejtőernyős nyári gyakorlónadrág gumis szára

Viselési módok

Az 1987-es Öltözködési Utasítás pontosan rögzíti az 1987M ejtőernyős gyakorlóöltöny viselésére jogosultak körét ilyen formában:

„Az öltözetet az MN tényleges ejtőernyős (mélységi felderítő) állománya viseli harcászati gyakorlaton, terepen végrehajtott foglalkozások alkalmával, alaki szemlék, harckészültségbe helyezéskor, katonai rendezvényeken, ha a sorakozás (felvonulás) fegyverrel, vagy haditechnikával történik, hivatásos és a továbbszolgáló állomány egység- illetve ennél alacsonyabb szintű 24 órás ügyeleti szolgálatban, a próbaszolgálatos, sor és tartalékos állomány szolgálati időben, őr- és ügyeleti szolgálatban.”

A szabályzat három viselési módot rögzít az 1987M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny kapcsán, melyek szerint az 1987M nyári ejtőernyős gyakorlóöltöny viselhető:

Nyitott gallérral, az ing gallérja kihajtva a zubbony gallérjára.

Nyitott gallérral, ing nélkül

Zubbony nélkül, feltűrt ujjú inggel.

Ezek mellett a viselési módok mellett érdemes megemlíteni az 1990-es évek első felében elterjedő szabálytalan viselési módokat, ami leginkább az alakulatok, vagy alegységek (zászlóaljak és századok) által készített egyéni pólók viselésében nyilvánult meg. A pólók legtöbbje fehér alapon ábrázolta az alakulat jelvényét, vagy egy stilizált grafikát, egyértelműen a nyugati, főleg az USA-ból érkező katonai témájú „reklámpólók” hatására.

Magyar mélységi felderítő katona nem rendszeresített „Special Force Hungary” feliratú pólóban (Krancziczki György felvétele)

Felhasználók, változatok

Az 1987M ejtőernyős gyakorlóöltöny a Magyar Néphadsereg, később a Magyar Honvédség ejtőernyős (mélységi felderítő) alakulatainál általánosan elterjedt egyenruhának tekinthető körülbelül 1988-tól, egészen 2004-ig, amikor végül felváltotta az új, 1993M négyszínnyomású ejtőernyős gyakorlóöltöny. Így az 1987M ejtőernyős gyakorlóöltöny kihordási idő után átkerült a honvédség kiképző- és „ellenerő alakulatok” ruhatárába, mint kiképzés során elhasználható „nyúzható” ruházat. Emellett az egyenruha több különleges feladatú katonai és belügyi alakulatnál is rendszeresítésre került, különféle módosításokkal. A felhasználók és az alaptípustól eltérő változtatások körét az alábbiakban tárgyaljuk:

MN/MH Folyami Flottilla: A hazai folyami hadihajós erők kötelékében az 1987M ejtőernyős gyakorlóöltönnyel egy időben jelent meg az 1987M hadihajós gyakorlóöltöny, mely szabásában teljesen megegyezett a terepmintás egyenruhával, csupán sötétkék színében tért el attól. A praktikus, közkedvelt gyakorló a hadihajós katonák ruhatárából alakulatuk felszámolásával együtt, 2000-ben került ki, utóéletét jellemzi, hogy az inkurrenssé vált gyakorlókból kapott a rendőrség és a budapesti kerületi közterület-felügyelet is.

„Flottillások” kék színű 1987M hadihajós gyakorló egyenruhában (Máté József felvétele)

BM Határőrség: Az 1987M ejtőernyős gyakorlóöltöny módosítás nélküli darabjai 1990 folyamán bukkantak fel a Belügyminisztérium alá tartozó Határőrség ruhatárában. Az alakulat tagjai, különösen a zöldhatáron járőrszolgálatot ellátó határvadász állomány azonnal megszerette a praktikus viseletet, mely az 1951M álcázó kezeslábas „tölgylevélmintás” változatát váltotta fel. Az 1990-es évektől kezdődően jelentek meg a határőrkerületeket jelző karjelvények az egyenruha bal felkarján, valamint rendszeresítésre kerültek a határőrök világosabb zöld fegyvernemi színében elkészített tépőzáras rendfokozati jelzések is.

Az ország kedvenc határőrei

BM „Komondor” Terrorelhárító Szolgálat: A különleges rendőri alakulat a Határőrséggel egyszerre, 1990-ben kapott új terepmintás egyenruhákat, melyek szintén a háromszínnyomású 1987M ejtőernyős gyakorlók voltak. A korabeli fényképek tanúsága szerint az alakulat tagjai a zubbony bal mellzsebe felett, feketével nyomtatott, homokszínű mellszalagon viselték a „KOMONDOR” megkülönböztető feliratot, valamint érdekes módon itt került hasznosításra a hadseregben funkcióját vesztett vállszalag is, melyre a rendfokozatot jelölő rendőr váll-lapok kerültek fel. A „Komondor” Terrorelhárító Szolgálatnál megjelent 1987M gyakorlók hatására hamarosan a különféle megyei rendőri beavatkozó csoportok, a tűzszerész szolgálat és a kutyavezetők ruhatárában is megtalálhatóak voltak az ejtőernyős gyakorlóöltönyök.

A Komondor Terrorelhárító Szolgálat két tagjának közelharc bemutatója – jól látható a rendőrségi váll-lap és a „KOMONDOR”alakulatjelzés

BM Készenléti Rendőrség Terrorelhárító Szolgálat (KR TESZ): Az 1998-ban megjelenő, kifejezetten rendőri különleges alakulatok számára gyártott gyakorlók szabásukban megegyeztek az alaptípussal, ám anyaguk színe a megszokott háromszínnyomású helyett egyszínű fekete lett. Fontos változás a KR-TESZ berkein belül házilag elkészített tépőzáras rendfokozati jelzések elterjedése, ami szükségtelenné tette a lövedékálló- és taktikai mellények alatt kényelmetlen vállszalagokat, melyek így végleg eltűntek a zubbonyokról. A nadrágok kialakítása változatlan maradt, természetesen fekete színben. A fekete „1987M terrorelhárító” öltönyök ezt követően több különleges rendőri egység (pl.: ORFK Szervezet Bűnözés Elleni Szolgálat Bevetési Osztály) ruhatárában is megjelentek, természetesen eltérő karjelvényekkel.

A KR-TESZ fekete 1987M bevetési egyenruhája

Érdekes változatot jelent a KR-TESZ által csapatpróbázott „lángálló terrorelhárító gyakorló”, ami a repülőhajózók ruházatához hasonlóan DuPont NOMEX lángálló anyagból készült. A gyakorlóöltöny szabásában követte az „1987M terrorelhárító” gyakorlóöltöny szabását, így vállszalagok nélküli kivitelben készült. Fontos eltérés volt a zubbony gombolásának patentos kialakítása helyett a gombokhoz való visszatérés, amit valamilyen okból kifolyólag nagyméretű fehér színű műanyag gombokkal oldottak meg. A kísérleti öltönyökből a visszaemlékezések szerint csupán hat szett került kiosztásra, a vékony, sérülékeny anyagú ruházat azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket így nem került rendszeresítésre sem.

Az „1987M terrorelhárító” gyakorlóöltöny lángálló változatának zubbonya a gyártójelzésekkel

VPOP „MERKÚR” Bevetési Egység: Az „1987M terrorelhárító” ruházat utolsó változata valószínűleg éppen a különleges rendőri alakulatok feleslegessé vált készleteiből származik, így szabásában nem tér el azoktól. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága alá tartozó „Merkúr” Bevetési Egységnél használt verziókon azonban a zubbony bal zsebe fölé fehér betűkkel felkerült a „VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG MERCUR (sic!) BEVETÉSI EGYSÉG” felirat, valamint a zubbony hátára a „VÁM – ZOLL – CUSTOMS” felirat is. Ezt a gyakorlóöltönyt 2016-ban selejtezte le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, így ez tekinthető az 1987M ejtőernyős gyakorlóöltöny utolsó megjelenési formájának a magyar fegyveres erők ruhatárában.

A VPOP „MERKÚR” Bevetési Egység 1987M „terrorelhárító” zubbonya

Utóélet

Az 1987M ejtőernyős gyakorlóöltöny utóéletének két csapásiránya látható, az egyik a fent is taglalt belügyi felhasználás, melynek végét az „1987M terrorelhárító gyakorlóöltöny” kifejlesztése adja, a másikat pedig a Magyar Honvédség mélységi felderítő és ejtőernyős alakulatainak új, immár NATO-kompatibilis egyenruhája, új terepmintával. Az 1993M „négyszínnyomású” ejtőernyős gyakorlóöltöny szabásában teljesen megegyezett az 1987M ejtőernyős gyakorlóöltönnyel, ám anyaga az új egységes magyar terepminta, a katonák által csak „bociminta” néven ismert négyszínnyomású álcaminta színeiben készült. A ma már igen ritka darabok tekinthetőek az utolsó kifejezetten katonai ejtőernyős szempontokat szem előtt tartó egyenruhának a magyar fegyveres erőkben, hiszen az utódként rendszeresített egyenruhák között már nem találunk kifejezetten ejtőernyős feladatokra kialakított darabokat, az újabb gyakorlók ejtőernyős feladatra (is) alkalmas egyenruhákként integrálták az ejtőernyős kirakás során felmerülő problémákra adott megoldásokat.

Az 1993M ejtőernyős gyakorlóöltöny bár még ma is rendszerben lévő terepmintában készült, így „öreg” ejtőernyős katonákon még felbukkanhat, mégis egyre ritkábban látható, főleg az újabb 2015M gyakorlók elterjedésével, melyek folyamatosan szorítják ki a régebbi egyenruhákat. Ezzel körülbelül 30 évi szolgálat, több variáns és számos felhasználási terület után az 1987M ejtőernyős gyakorlóöltöny végül nyugdíjba vonult, tartalmas és izgalmas szolgálati éveket tudva háta mögött. Remélhetőleg gyűjteményekben, múzeumokban, military-őrültek és hagyományőrzők ruhatárában azonban tovább él az utolsó magyar ejtőernyős gyakorlóruha kultusza.

Baráti Körünk hagyományőrzői 1987M ejtőernyős gyakorlóöltönyben Szolnokon, az Ejtőernyős Emlékfalnál 2018. március 23-án, a száz éves magyar katonai ejtőernyőzés emléknapján.

FORRÁSOK:

- A Magyar Néphadsereg Főbb Egyenruházati és Személyi Felszerelési Cikkeinek Rövidített Műszaki Leírása (A Magyar Néphadsereg Ruházati Szolgálatfőnökség kiadása 1976.)

- A Magyar Néphadsereg Öltözködési Szabályzata (1987)

- Dr. Baczoni Tamás: Az 1987M Ejtőernyős Hadi- (Gyakorló) Öltözet a Magyar Honvédség (Néphadsereg) Első Terepszínű Egyenruhája (in.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője Nr. 6 pp. 227 – 230.)

Képek forrásai:

- Máté József archívuma
- Baráti Kör Archív
- Kiss Dávid gyűjteménye
- https://www.regikonyvek.hu/kiadas/kisvaros-1-1994-fabula-konyvkiado-kft (letöltés ideje: 2018-09-20 16:22)

- Kiss Dávid -