Kedves Barátaink!

Ki ne hallotta volna Furkó Kálmán nevét? Akár úgy, hogy shihan Furkó Kálmán, akár úgy, hogy Furkó Kálmán főhadnagy, százados, őrnagy elvtárs, vagy ezredes úr? Kevesen akadnak azok, akik életét olyan alapossággal tárják elénk, mint L. Murányi László, aki mint nekünk elmondta, szinte derült égből kezdett neki a sokak által igencsak rég várt életrajzi könyv megírásának.

A könyv borítója

Ám ez a munka sokkal több lett, mint egyszerű életrajzi munka, ez érezhető struktúrájából is. Bár az időrend egymást követő és lineáris, a megszólaltatott források sokfélesége többet nyújt az egyszerű „hogyan élt, hogyan él ma Furkó Kálmán?” kérdés megválaszolásánál. A személyes interjúkból, újságcikkekből, visszaemlékezésekből nem csak a könyv kiadásának idején 71 esztendős, nyolc danos kyokushin karate mester, nyugalmazott felderítő ezredes, legendás testnevelőtiszt életútja bontakozik ki, de a tanítványok, ismerősök, egykori sorkatonák, családtagok és sporttársak véleménye alapján kicsit jobban megismerhetjük a legenda mögött lévő embert is.

A könyv másik nagy értéke karate-történeti munkaként érthető meg. A hazai kyokushin karate megalapozásának időszakától az ágazat kettéválásáig nyomon követhető az itthon kezdetben furcsa tekintetektől övezett sport nem mindig fényes diadalmenete, ami meghatározta a modern magyar katonai közelharc és kézitusa fejlődését is. A sportág nagy nevei kendőzetlen őszinteséggel beszélnek a kezdeti hibák mellett a megmaradt rossz szokásokról, egymást és önmagukat sem kímélve, ugyanakkor kiemelve a magyar karatékák sikereit a nemzetközi mezőnyben, egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi versenysportot a hidegháborús szembenállás is nehezítette.

Katonai hagyományőrzőként és a hazai különleges erők történeti fejlődésével foglalkozva talán a számunkra legértékesebb elemei a könyvnek azok a részek, amikor az egykori szolnoki mélységi felderítő katonákból lett karatemesterek, vagy éppen Furkó Kálmán egykori parancsnokai elevenítik fel a kiképzés során testnevelőtisztként végzett példamutató munkát, ami nem a versenyhelyzetek kötött szabályrendszerére, hanem élet-halál harcára készítette fel a magyar katonákat. Különleges erénye a könyvnek Furkó Kálmán és Hüse Károly barátságának bemutatása, ami betekintést enged a fiatalabb olvasók számára is a mélységi felderítők kölcsönös tiszteleten alapuló testvéri világába.

L. Murányi László könyve amellett, hogy első a maga nemében azért is hiánypótló, mert nem próbálja Furkó Kálmán embernél nagyobb méretű hősi szobrát megfaragni. Bemutat helyette egy olyan elkötelezett, magát és katonáit, tanítványait a siker érdekében keményen edző embert, aki a szó legnemesebb értelmében járta és máig járja a harcos útját. A könyv így nem hiányozhat sem azok polcáról, akiket a hazai kyokushin karate története, vagy a magyar katonai közelharc rendszerének kialakulása, esetleg Furkó Kálmán élettörténete érdekel, de azoknak sem, akik gyorsan változó világunkban sziklaszilárd és változatlan értékrendet közvetítő magyar példaképet keresnek maguknak.

Dedikált példány

- Kiss Dávid -