Kedves Barátaink!

Halottak Napja közeledtével igyekeztünk csokorba gyűjtve bemutatni a Magyarországon található ejtőernyős emlékművek közül tizenegyet. A felsorolásban sajnos nem jut hely az ejtőernyős sírok bemutatására, hiszen azokból túlzás nélkül több száz darab található országszerte, és idegen földön egyaránt. Listánkat azzal a céllal állítottuk össze, hogy bemutassuk ejtőernyőseink bátor helytállásának kézzel fogható műemlékeit, és mindenkit arra biztassunk, ha teheti látogasson el a hozzá legközelebbi ejtőernyős sírhoz, vagy otthon gyújtson gyertyát azon magyar ejtőernyős katonák emlékére, akik békében, vagy háborúban áldozták életüket szolgálatuk teljesítése közben.

Baráti Körünk tagjai a veszprémi ejtőernyős emlékműnél

1. A legelső ejtőernyős emlékmű – Pápa (1942)
Az első magyar katonai ejtőernyős alakulat, a Magyar Királyi 1. Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj története összeforrott vitéz Bertalan Árpád őrnagy, I. világháborús hős nevével. A legendás parancsnok, és bajtársainak 1941. április 12-i tűzhalála Veszprémben éppen ezért bénítóan hatott az egész zászlóaljra, sokkolta a sokat látott, a délvidéki harcokat megjárt ejtőernyős katonákat. A hősöknek kijáró temetés mellett természetesen szinte azonnal felmerült az igény arra, hogy a bevetésre induló vezérgépen hősi halált halt ejtőernyősök, és repülőhajózók Pápán, az ejtőernyősök „fészkében” is emlékművet kapjanak. A két külön emlékművet a repülőtéri hangárok elé tervezték felállítani.
A terveket tett követte, és 1942. május 31-én, a Hősök Napján felavatásra is került a két mészkőből készült emlékmű, melyeket a pápai alakulat katonái saját költségen, és saját munkájuk eredményeként állítottak fel. Az emlékműveken szerepelt a halálfejes ejtőernyős jelvény, illetve a repülőhajózókén egy szárnyait kiterjesztő sas, a Légierő jelképe. Az emlékműveken fekete márványon megörökítésre került mindazon ejtőernyős, és repülőkatonák neve, akik a magyar katonai ejtőernyőzés úttörőiként életüket áldozták szolgálatteljesítés közben.
1945-ben a Pápát kiürítő ejtőernyős alakulat nyomán megérkező szovjet csapatok az emlékműveket felrobbantották.

Ejtőernyős katonák 1942-ben a pápai ejtőernyős emlékműnél

2. A veszprémi katasztrófa emlékműve – Jutaspuszta (1991)
Az 1941. április 12-i repülőszerencsétlenség emlékműve csupán a rendszerváltást követően készülhetett el, a katasztrófa 50. évfordulójára. Az emlékművet Mester Nagy József készítette el. A két imádkozó kéz által közrefogott fakereszt Szent Péter keresztjét jelképezi, melyen egy ejtőernyőt jelképező elem található, benne a lélekharanggal, egy tüzérségi lövedék hüvelyével. Az emlékművön két megemlékező szöveg is található. Az egyik az avatáskor került rá, és így szól:

„1941 áprilisában hősi halált halt ejtőernyősök emlékére."

Míg a másik, kiegészítő tábla 1998-ban utólag került rá a Magyar Honvédség fennállásának 150. és a magyar repülés 60. évfordulóján:

"Veszprém földjén és légterében hősi halált halt repülők és polgári lakosok emlékére."

Az emlékmű alatt fém urnában a katasztrófa idejét idéző folyóiratok, és pénz került elhelyezésre. Minden évben április 12-én az ejtőernyős veterán-szervezetek, és a Honvédség ejtőernyős katonái megemlékező koszorúzással tisztelegnek az 1941-es történések hősi halottai előtt.

Baráti Körünk tagjai 2016. április 21-én a veszprémi ejtőernyős emlékműnél (Sárközi Zoltán felvétele)

3. Ejtőernyős Emlékfal – Szolnok (2001)
Az Emlékfal 2001 augusztusában az MH 86. Szolnok, ittebei Kiss József Helikopterbázison került felavatásra. A kezdeményezés nem mástól, mint a legendás felderítő tiszttől, shihan Furkó Kálmán nyá. ezredes úrtól ered, aki ekkor az MH 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóalj parancsnokhelyetteseként szolgált.
Az emlékfalat a szolnoki felderítők saját anyagi forrásból teremtették meg, a fal közepét díszítő 1940M ejtőernyős jelvényt Furkó ezredes úr készíttette el, egy eredeti jelvény alapján, tízszeresre nagyítva azt, bronzból. Az Emlékfal három panelből áll, enyhe félkörívben helyezkedik el.
Az Emlékfal rendezői bal oldalán kívül a jogelőd alakulatok állomáshelyei sorakoznak Szombathelytől Szolnokig hét fekete márványtáblán.
Jobbra haladva fehér márványtáblán olvasható az 1952-ben mártírhalált halt Kiss Zoltán ejtőernyős alezredes, legendás ejtőernyős parancsnok neve, aki már 1938-ban is az első ejtőernyős kísérleti keret tagja volt, az 1941-es délvidéki bevetésen harccsoport-parancsnokként vezette az első magyar ejtőernyős harci ugrást teljesítő katonákat, majd 1948-ban az újra felállításra kerülő ejtőernyős alakulat tisztjeként is szolgált.
A középső részen, az 1940M ejtőernyős csapatjelvény alatt található annak a 62 ejtőernyős katonának a neve, akik 1940, és 2000 között ejtőernyős ugrás során, vagy repülőszerencsétlenségben hősi halált haltak.
Az Emlékfal jobb oldalán látható az 1948-ban Szolnokon megalakult 1. Önálló Ejtőernyős Század emléktáblája, a jobb szélen felül pedig a magyar államcímer zárja le az emlékművet. Minden évben Halottak Napján, és az Ejtőernyős Emléknapon díszőrséggel kísért koszorúzás során emlékeznek az egykori, és a mai ejtőernyősök közösen az elődök áldozatára. A díszőri feladatokat 2015 óta a jogutód alakulat katonái mellett a mi hagyományőrzőink látják el.

Az Ejtőernyős Emlékfal Szolnokon (Sárközi Zoltán felvétele)

4. Hüse Károly emlékműve – Szolnok (2009)
Hüse Károly posztumusz őrnagy emlékezete nem csupán a magyar katonai ejtőernyőzés, de az ejtőernyős sportélet meghatározó eleme is egyben. A posztumusz ejtőernyős őrnagy 6263 ejtőernyős ugrást hajtott végre a Magyar Néphadsereg ejtőernyős válogatottjának tagjaként. A válogatottal összesen hat világbajnokságon indult el, számos magyar rekordot állított fel.
A kiváló sportember 1978. május 26-án hunyt el ejtőernyős baleset következtében.
Szobrát 2009-ben állították fel az MH 86. Szolnok, ittebei Kiss József Helikopterbázison, az Ejtőernyős Emlékfal mellett. Az életnagyságnál nagyobb bronz mellszobor, mely az egyenruhás Hüse őrnagyot mintázza, egyszerű talapzaton áll, melyen felirat hirdeti a 38 éves korában hősi halált halt ejtőernyős őrnagy életművét.
A szobornál Halottak Napja, és az Ejtőernyős Nap során szintén koszorúzásra, megemlékezésre kerül sor, melynek keretében az egykori sporttársak, katonatársak, barátok, családtagok emlékeznek. Díszőreink ezeken az alkalmakon is jelenlétükkel tisztelegnek a legendás ejtőernyős emléke előtt.

Veterán felderítő díszőr Hüse Károly mellszobránál 2016-ban az Ejtőernyős Napon Szolnokon

5. Ejtőernyős és Szállítórepülő Emlékmű – Pápa (1992)
Az 1942-ben felavatott, és 1945-ben elpusztított pápai emlékművek utódjaként született újjá 1992. szeptember 12-én a Huszár lakótelepen, az egykori laktanya helyén felavatott új emlékmű, melyet a jogutód alakulat mélységi felderítő katonái mellett az egykori pápai veteránok is megkoszorúztak. Az egyesített emlékmű formavilágában követte az 1942-es eredeti darabokat, egyszerű, kőből rakott gúlaként emlékeztette az elhaladókat a pápai ejtőernyősök, és repülőhajózók áldozatvállalására, ám emléktábláján nem nevek, csupán egy méltató szöveg szerepelt:

„M. Kir. ’Vitéz Bertalan Árpád’ Honvéd Ejtőernyős Ezred, és Szállítórepülő Század Hősei Emlékére – 1939 – 1945”

2007-ben Pápa város úthálozati fejlesztéseinek következtében a régi ejtőernyős – és repülőemlékmű veszélybe került, így annak áttelepítéséről, és felújításáról döntött a város vezetése. Az új emlékművet, melyet Gosztola István tervezett, és Járóka Attila készített el, 2007. szeptember 15-én délelőtt adták át. Az új emlékmű formailag szakított az eredeti elképzeléssel, egyfajta síremlékként emelkedik új helyén.

A pápai ejtőernyős emlékmű 2016-ban (Szelindi Csaba őrmester felvétele)

6. Ejtőernyős Emléktábla – Pápa Repülőbázis (1985)
A pápai repülőbázison található emléktábla szintén az 1941-es katasztrófa áldozatai előtt tiszteleg. Érdekessége, hogy ez a második legidősebb ejtőernyős emlékmű a felsorolásban, hiszen még a rendszerváltozás előtt készült el, az 1985-ös dátum csupán a felújítást jelzi. Az egyszerű márványtábla a Veszprémben 1941. április 12-én hősi halált halt ejtőernyősök névsorát tartalmazza. Érdekesség, hogy más emléktáblákkal összevetve ez a tábla pontatlanabb, hiszen nem tartalmazza a repülőszerencsétlenséget követően a veszprémi kórházban elhunyt ejtőernyősök neveit. Sajnálatos módon az egykor az emlékmű díszét jelentő 1940M ejtőernyős csapatjelvény már nincs a helyén.

A pápai bázisrepülőtéren található ejtőernyős emléktábla (Lippai Péter ezredes felvétele)

Ejtőernyős kopjafa – Eger (2015)
2015. november 11-én került felavatásra Egerben az egykori katonavárosban az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj veteránjainak kezdeményezésére az a kopjafa, mely nem csupán az Egerben szolgált ejtőernyősök, de a helyőrség minden egykori katonája előtt is tiszteleg. Nagy megtiszteltetést jelentett számunkra, hogy Baráti Körünk is meghívást kapott a kopjafa felavatására, így részesei lehettünk ennek a szép, és méltó kezdeményezésnek mi is. A kopjafán helyet kapott az 1950M ejtőernyős jelvény éppen úgy, mint a „24-esek” karjelvénye is

Az egri ejtőernyős kopjafa (Berkesi Balázs felvétele)

8. Az ejtőernyős kísérleti keret emléktáblája – Budapest (1996)
A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége (MEBSZ) által 1996. június 23-án felállított emléktábla a Szombathelyen 1938-ban felállított magyar ejtőernyős kísérleti keret úttörő munkája előtt tiszteleg. Ez az önkéntes tiszti keret alapozta meg tapasztalati úton, kísérletezve a magyar katonai ejtőernyőzés létrejöttét. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum belső udvarán található fekete márvány emléktáblán arany betűk hirdetik:

„1938-1939 - Az Első Magyar Ejtőernyős Alakulat Emlékére”

A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége (MEBSZ) minden évben koszorúzással, és ünnepi beszéddel emlékezik a Bertalan Árpád által vezetett különítmény tagjaira, sorsukra, munkásságukra. Baráti Körünk állománya 2016-ban vett részt az emléktáblánál történő koszorúzáson.

 Baráti Körünk hagyományőrző díszőrsége az ejtőernyős kísérleti keret emléktáblájánál

9. A II. világháborúban elesett magyar katonák emlékműve – Isaszeg (1984)
Az Isaszeget 1944-ben védő 1. Ejtőernyős Zászlóalj katonái előtt is tiszteleg az az 1984-ben állított emlékmű, ahol minden évben összegyűlnek a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének (MEBSZ), és más szervezeteknek képviselői, hogy a helyi lakossággal közösen emlékezzenek a területen vívott véres harcokra, melyből az ejtőernyős alakulat a Szent László Hadosztály kötelékében jócskán kivette a részét.
Bár az emlékművön külön nincsenek kiemelve az ejtőernyős katonák, a civil kezdeményezés (ez a legelső, a magyar katonák helytállására is emlékező emlékművek egyike az országban!) mégis sok egykori, és ma is aktív katonai ejtőernyőst vonz a temetőbe, ahol az emlékmű megkoszorúzását követően sor kerül az ejtőernyős sírok felkeresésére is.
Az egyszerű márvány emlékmű felirata egy Kassák Lajos idézettel tiszteleg az elesettek emléke előtt:

„Győzni szerettek volna, és elhulltak szegények

Az 1944-ben elesett magyar katonák emlékére.”

Az isaszegi temetőben álló emlékműnél 2015-ben megrendezett megemlékezés

 10. II. világháborús emlékmű – Letkés
A letkési harcok szintén a Szent László Hadosztályban szolgáló ejtőernyősökhöz köthetőek, ám itt az ejtőernyős ezred II. zászlóalja állt helyt 1944 telén heves harcokban. Hagyományőrző bajtársaink a Szent László Hadosztály Honvéd Hagyományőrző Egyesülettől hosszú évek óta teljesítenek itt díszőrséget, tisztelegve a II. világháborúban itt elesett honvédek (ejtőernyősök, és repülő-lövészek) emléke előtt. Az emlékmű a helyi temetőben található, és itt sem utal semmi külön az ejtőernyős kötődésre. Az ejtőernyős katonák, és a Letkésről bevonult, majd hősi halált halt fiatalemberek nevei együtt szerepelnek a márványtáblán. Minden évben közös megemlékezésen tisztelegnek itt a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének (MEBSZ) veteránjai, a hagyományőrzők, és a Magyar Honvédség ejtőernyős katonái a hősi halált halt elődök előtt. Érdekes adalék, hogy a Szent László hadosztály jelvényének továbbélése is ehhez az emlékhelyhez köthető. Bővebben Berkesi Balázs bajtársunk cikkében!

 A Szent László Hadosztály HOHE, a MEBSZ, és a Magyar Honvédség közös díszőrsége Letkésen

11. II. világháborús emlékmű - Ipolyszalka
A letkési harcokhoz kapcsolódik az ipolyszalkai emlékmű is, mely a határ szlovák oldalán található. A temető hősi emlékműve impozáns tisztelgés a Szent László Hadosztály elesett ejtőernyősei, és repülő-lövészei előtt. Természetesen ezen az emlékművön is helyet kaptak az Ipolyszalkáról bevonult, és a háborúban hősi halált halt helyi lakosok. Korábbi cikkünkben már feldolgoztuk a környéken lezajlott harcokat, ezt az írásunkat ajánljuk azoknak, akiket mélyebben is érdekel a harcok lefolyása. Minden évben, a letkési rendezvény folytatásaként, közös megemlékezésen tisztelegnek itt a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének (MEBSZ) veteránjai, a hagyományőrzők, és a Magyar Honvédség ejtőernyős katonái a hősi halált halt elődök előtt.

 A Szent László Hadosztály HOHE, a MEBSZ, és a Magyar Honvédség közös díszőrsége Ipolyszalkán

+1. Verancsics Faustus emléktáblája - Veszprém (2011)
Korelnöknek tekinthető az emléktáblán szereplő név, hiszen Verancsics Fausztusz feltaláló, fordító, diplomata, író, humanista, és csanádi püspök az 1500-as évek közepén született Sibenik-ben, a mai Horvátország területén. Ifjú korát nagybátyja, az esztergomi érsek mellett töltötte, így lehetősége volt megismerni a korszak legjobb tudósainak munkásságát. 1579-ben nevezik ki a veszprémi vár kapitányává. Később Velencében él, ahol megírja az ejtőernyőzés szempontjából is fontosnak tekinthető „Machina Novae” azaz „Új gépezetek” című munkáját, melyben számos vázlat mellett egy kezdetleges, merev szerkezetű ejtőernyő rajza is szerepel. Ez az ábrázolás szerepel a munkássága előtt tisztelgő emlékművön is, melyet a veszprémi vár bejáratánál helyeztek el 2011-ben.
A bronz emléktáblát Diénes Attila készítette. Bár idegenkednénk annak kijelentésétől, hogy az ejtőernyő így magyar (vagy horvát, esetleg velencei) találmány volna, elvitathatatlan, hogy Verancsics Faustus művében egy később működőképesnek bizonyuló szerkezet ábrázolása található, így ez a polihisztor is helyet követelhet magának az ejtőernyőzés úttörői között.

Verancsics Faustus emléktáblája Veszprémben (Bakos-Nagy László felvétele)

Források:
- Huszár János: Honvéd Ejtőernyősök Pápán 1939 – 1945 (Pápa, Jókai Kör 1993.) (p. 90.)
- https://www.kozterkep.hu/~/31871/Ejtoernyos_emlekmu_Veszprem_1991.html
- Pápa és Vidéke (V. évf. 35. szám - 2007. szeptember 20.) (pp. 1-2.)
- Top Gun magazin (1992/11) (pp. 16-17.)
- Shihan Furkó Kálmán ezredes úr közlése

Képek forrásai:
- Kiss Dávid gyűjteménye
- Baráti Kör Archív
- Dr. Lippai Péter ezredes
- Szelindi Csaba
- Berkesi Balázs
- Bakos-Nagy László
- Sárközi Zoltán