Kedves Barátaink!

A múltban már készítettünk interjút egy veterán brit katonával, aki megjárta Afganisztánt, és emellett a Hidegháború, és a Magyar Néphadsereg relikviáit gyűjti, és bemutatja hagyományőrzőként. Ekkor találkoztunk több más olyan külföldi gyűjtővel is, akiket szintén érdekel a magyar katonák felszerelése, fegyverzete, és a magyar hadtörténet is. Ez alkalommal egy fiatal orosz gyűjtőt, Vszjevolod Csirkov urat szeretnénk bemutatni, akinek tucatnyi hidegháborús egyenruhája között megtalálható a magyar mélységi felderítők 1987-ben rendszeresített egyenruhája, és teljes felszerelése is. Az interjút legújabb tagunk, Pap Attila szervezte meg, és bonyolította le, aki maga is kutatja a magyarországi szovjet csapatok történetét.

Felderítők Blogja: Üdv! Köszönöm, hogy elfogadtad a megkeresést! Kérlek mesélj magadról!

Vszjevolod Csirkov: Üdv mindenkinek! Vsevolod a nevem, és 19 éves vagyok. a szibériai Szurgutban születtem, de jelenleg Moszkvában tanulok, és élek. Másodéves jogászhallgató vagyok a moszkvai jogi egyetemen, a szakterületem a nemzetbiztonsági jog. A fegyveres erőknél nem szolgáltam.

F. B.: Inkább hagyományőrzőként, vagy gyűjtőként határozod meg magad?

V. Cs.: Leginkább gyűjtőként.

F. B.: Mi a véleményed a magyarországi hagyományőrzésről?

V. Cs.: Azt gondolom, hogy nagyszerű dolog, hogy Magyarországon a saját fegyveres erők hagyományainak megőrzése, és a szovjet katonai hagyományok megjelenítése is ilyen népszerű. Igazán elszomorít, hogy ennyire messze vagyunk egymástól, mert így nehéz egymás rendezvényeit látogatni.

F. B.: Mi a véleményed az oroszországi hagyományőrzésről?

V. Cs.: Úgy látom a mi hagyományőrző közösségünk az egyik legnagyobb, és legnagyobb költségvetésű a világon. Emellett csupán néhány felkapott témára igaz ez, mint a második világháború, vagy Afganisztán, miközben akadna még jó pár olyan konfliktus, amit be lehetne mutatni.

F. B.: Milyen régóta vagy gyűjtő, illetve hagyományőrző?

V. Cs.: Negyedik éve foglalkozom a témával.

F. B.: Melyik a kedvenc gyűjtési korszakod?

V. Cs.: Nehéz kérdés. Talán a helyi szovjet, illetve orosz beavatkozások története 1968 és 1999 között.

F. B.: Melyik a kedvenc egyenruhád?

V. Cs.: Számos egyenruhám van, körülbelül úgy 65 szett. A legkedvesebb mégis a szovjet M1969 fekete posztó tengerészgyalogos egyenruha, mert igazán elegáns darab.

Vsevolod szovjet tengerészgyalogos egyenruhában, és felszerelésben

F. B.: Hogyan kerültél a tévébe?

V. Cs.: Részt vettem egy II. világháborús projektben, és ekkor említettem meg a hobbimat. Érdekesnek találták, és készítettünk róla egy rövid interjút, mivel ez nem számít annyira elterjedtnek ott, ahol élek.

Vsevolod Csirkov és gyűjteménye a televízióban

F. B.: Mit gondolsz a magyar ejtőernyősökről?

V. Cs.: Nem mondhatok sokat, mivel nem is tudok sokat, mivel a Varsói Szerződés más csapatai nem túl népszerűek Oroszországban. Talán csak az NDK képez kivételt, így eléggé nehéz információkat találni. Mégis úgy gondolom, hogy ők egyike voltak a Varsói Szerződés hadra fogható ejtőernyős alakulatainak.

F. B.: Hogyan jutottál magyar egyenruhákhoz? Miért éppen a mélységi felderítőkkel foglalkozol?

V. Cs.: Gál Péterrel találkoztam először, aki Magyarországon él. Vettem tőle pár felszerelési darabot, és megkérdeztem, tudna-e segíteni egy kisebb hidegháborús magyar összeállítás felépítésében. Beleegyezett. Először a gépesített lövészek felszerelését állítottuk össze, majd belevágtam a mélységi felderítő anyagba is, az airsoft-projektünk számára, mivel eddig csak a szovjet és keletnémet hadseregeket jelenítettük meg a Varsói Szerződés erői közül. A jövőben szeretnék egy lengyel szettet is.

Magyar mélységi felderítő Oroszországban

F. B.: Szükséged van valamilyen segítségre a gyűjtésben?

V. Cs.: Rengeteg segítség kell. Nehéz felszerelést találni, és azt is meg kell tudnom, mit, hogyan viseltek, és még sok mást.

F. B.: Jártál már Magyarországon? Visszatérnél ide?

V. Cs.: Igen, 2014-ben jártam Magyarországon, Hévízen voltam, és ellátogattam Budapestre is. Szeretnék újra ellátogatni hozzátok.

F. B.: Hány ejtőernyős ugrásod van?

V. Cs.: Eddig még csak egy, de még többet akarok! :-) :-)

Ejtőernyős ugrás előtt korhű felszerelésben, fegyverrel

F. B.: Elmondanád nekünk milyen volt az ugrásod?

V. Cs.: Az első ugrásomat egy AN-2-es gépből hajtottam végre, 800 méteres magasságból, katonai D-6 ejtőernyővel. Alacsony felhőalapnál ugrottunk, februárban. Úgy éreztük, mintha a semmiben repülnénk. Tetszett az élmény, (bár valahogy többre számítottam).

Ugrókönyv egy bejegyzett ugrással

F. B.: Beszéltél már magyar ejtőernyősökkel?

V. Cs.: Nem, összesen három magyart ismerek csak, téged is idevéve. :-)

F. B.: Mi az előnyös, és a hátrányos oldala a magyar ejtőernyős felszerelésnek?

V. Cs.: Egy nagy előnyt ki tudok emelni – cipzáras zsebek. Könnyű nyitni, és csukni őket!

F. B.: Vannak más oroszországi magyar hagyományőrzők is ebből a korszakból:

V. Cs.: Nem, azt hiszem, én vagyok az egyetlen itthon.

F. B. Szeretnél a jövőben Magyar gyűjtőkkel, hagyományőrzőkkel, veteránokkal együtt dolgozni?

V. Cs.: Igen, a nemzetközi barátságok mindig érdekesek, és nagyszerűek! Emellett a mostani új hidegháborús időkben fontos, hogy nyitottabbak legyünk a világra, hogy elmondjuk a világnak,hogy Oroszországban is normális emberek élnek, és nem fogjuk belemosni a bakancsainkat a La Manche-csatornába! :-)

- Pap Attila -