Kedves Barátaink!

Következő cikkünkben egy az 1950-es években használt jelvényt mutatunk be bajtársunk, Berkesi Balázs hagyományőrző őrvezető  „A Magyar Néphadsereg jelvényei 1949-1956” (2015) című alapszakos történelem-muzeológus szakdolgozata nyomán. A szakirodalom mellett számtalan korabeli katonai sajtóból és közlönyökből származó forrást használt fel ennek a jelvénynek a bemutatására. Jó szórakozást kívánunk hozzá!

Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter 1950. január 25-én közzétett rendeletével[1] a Néphadsereg kiváló kiképzési eredményt felmutató katonái jutalmazására és megkülönböztetésére „kiváló” teljesítményi címet és hozzá jelvényeket rendszeresített. A körrendelet bevezető része megszabta, hogy a címet és vele együtt a jelvényt csak azok a tiszthelyettesek és legénységi állományúak nyerhetik el, akik a harckiképzés és (nem másodlagosan) a politikai kiképzés terén kiváló eredményt értek el, példaadóan fegyelmezettek, és a rendeletben fegyvernemenként (szolgálati áganként) és jelvényként részletezett követelményeknek megfeleltek.[2]

A ,,kiváló” jelvények a Rákosi-korszak legelterjedtebb katonai jelvénycsaládját alkották, éppen ezért a szakdolgozatomban ezek kapták a legnagyobb hangsúlyt. Az 1950-es bevezetésükkor már 46 különböző ,,kiváló” cím létezett és hozzájuk összesen 32 különböző külalakú jelvényt készítettek. 1950-1954 között kiegészítő körrendeltek útján további tíz jelvényt és címet rendszeresítettek a Néphadsereg legénységi, valamint hivatásos állománya, de még a polgári alkalmazottai részére is.[3]

Farkas vezérezredes rendeletében a jelvények odaítélésének kritériumait és kiosztásának folyamatát is szabályozta. A jelvények odaítélése nem pusztán az alegységek parancsnokai döntésén múlott, hanem - a korszakra oly jellemző módon - az alakulathoz vezényelt politikai tisztek belátásától is függött.[4] A rendelet lehetővé tette a katonáknak, hogy teljesítményük függvényében egyszerre akár több jelvényt is kiérdemeljenek sorkatonai szolgálatuk alatt.[5] Erre nagyban épített a hivatalos propaganda is.

„Sági István honvéd elvtárs büszkesége alakulatának valamennyi harcosa. Sági elvtárs szakagitátor és nem csak szavakkal, hanem példamutató tettek erejével is harcol azért, hogy március 9-én (Rákosi Mátyás születésnapján) minél méltóbb és fényesebb ünnep legyen. Eddig csapathíradó beosztásban volt és megszerezte a harckocsizók „kiváló rádiós” jelvényét. Azonban nem elégszik meg ezzel a sikerrel. Rákosi elvtárs 60. születésnapjának tiszteletére azt vállalta, hogy még egy kiváló jelvényt szerez. Most szorgalmasan gyakorol a harckocsi löveggel, arra törekszik, hogy minél hamarabb tökéletesítse magát az irányzás tudományában (Rákosi 60. születésnapjáról még lesz szó).”[6]

„Kiváló Géppuskás” jelvény (magántulajdon)

A jelvények adományozására és annak kihirdetésére is ünnepélyes keretek között került sor.[7] A jelvények kidolgozása a korszakhoz viszonyítva jónak számított és (néhány kivételtől eltekintve) egy sémát követett: bronzból készült körpajzs, melynek közepén az adott fegyvernemet vagy képességet jelképező motívum kapott helyet, amit tölgykoszorú fogott össze. A pajzsfőbe - a korszak elengedhetetlen tartozékaként - egy zománcozott ötágú vörös csillag került. A jelvények mérete 41 X 42 mm.[8]

Felsorolni is nehéz lenne, hány „kiváló” jelvény volt használatban 1950 és 1957 között, ezért rögtön rátérek a lényegre. 1954-ben az MN hadosztály- és ezredparancsnokságok alárendeltségeiben működő csapatfelderítő katonái számára saját „kiváló” jelvényt terveztek. Véleményem szerint az egyik legjobban sikerült darabja volt ennek a nagycsaládnak. A rendszeresítési rendelet a Honvédségi Közlönyben is megjelent.

 Csapatfelderítő katonák az ’50-es évek második feléből (Magántulajdon)

„A „Kiváló Csapatfelderítő” megtisztelő címet a Magyar Néphadsereg valamennyi felderítő feld. harcosa és tiszthelyettese elnyerheti, aki az alábbi követelményeknek megfelel:
1. Bármely csapatfelderítő egységnél résztvett (sic!) az 1 éves kiképzésben.
2. Aki a politikai, harcászati- felderítő és lőkiképzésben (sic!) kiváló, egyéb kiképzési ágakban legalább jó eredményt ért el és képes bonyolult harchelyzet feltételeinél mesterien tevékenykedni, mint felderítő- figyelő, vagy felderítő járőrben, önálló felderítő járőrben, lesállásban, vállalkozásban, felderítő osztagban és az ellenség mélységben végzett felderítésénél.
3. Aki a kiképzési év folyamán, katonai fegyelem terén példamutató volt.
4. Aki a harckiképzés folyamán a kitűzött célok eléréséért kitartást, állhatatosságot, kezdeményezést, szívóságot és a Katonai Eskühöz való hűséget tanúsít. Rendelkezik az M.H.K. jelvény II. fokozatával, vagy Haditorna jelvénnyel.
5. Aki „jól” ismeri az idegen hadseregek kisebb alegységeinek szervezését, harckocsik és repülőgépek felismerésének jeleit, az idegen katonai öltözet formáját, rendfokozati jelzéseit. Ismeri az idegen hadseregek harcászati elveit. Harcosok, század, tiszthelyettesek zj-ig bezárólag.
A „Kiváló csapatfelderítő jelvényt” a felderítő alegység parancsnoka, vagy az illetékes feld. osztályvezető javaslatára az elöljáró magasabb egység parancsnoka adja ki. A „Kiváló csapatfelderítő jelvény”-t katonai szolgálatot teljesítőktől a következő esetekben lehet visszavonni:
1. Katonai fegyelem olyanfokú (sic!) megsértése esetén, amelyért az illető ellen hadbírói eljárást kell indítani.
2. Abban az esetben, amikor a „Kiváló felderítő jelvény”-nyel rendelkező egyén katonai- és politikailag nem fejlődik, a Miniszteri Felügyeleti Szemlék idején a kiképzési ágakból „kiváló” és „jó”-nál alacsonyabb értékelést kapott. Az ilyen estek miatt visszavont jelvényeket minden esetben a H. M. Harc. és Testnev. Csf-ségre[9] vissza kell küldeni és közölni a visszavonás okát.
A „Kiváló csapatfelderítő jelvény”-t a H. M. Harc. és Testnev. Csfség. tárolja és magasabb egység (csapat) parancsnoka igénylése szerint küldi meg.”[10]

„Kiváló Csapatfelderítő” jelvény (magántulajdon)

A jelvény közepén egy álcaruhát viselő felderítő katona látható, aki távcsővel kémleli az előtte húzódó területet. Érdekesség, hogy a tervező még a foltokat is megrajzolta az álcaruhán, bár az nem követi az 51M kezeslábas mintázatát. A jelvény kialakítása az egyik legegyedibb és ez feltehetően a felderítő különleges státuszának tudható be.

Érdekesség, hogy ekkor még nem létezett kimenő egyenruha, hanem a legjobb állapotú hadi (gyakorló) egyenruhájukat kellett a sorkatonáknak hordaniuk az eltávozások alkalmával,[11] így ezeket a jelvényeket is azon hordták a „harcosok”.

Azonban 1956 után a „kiváló” jelvényeket kivonták használatból. A hivatalos indoklás szerint … „A Magyar Néphadseregben eddig érvényben lévő, a „kiváló” címért folyó mozgalom nem tükrözte teljes mértékben a szocialista versenyt, s így nem segítette elég hatásosan a kiképzést.”[12] …, viszont véleményem szerint azért vonták ki őket, mert túlságosan felülreprezentáltak voltak a Rákosi-érában.

Az 1958-tól bevezetésre kerülő új „Kiváló” jelvények már teljesen más külalakot követtek és nem konkrét képességek elismerésére voltak hivatottak. Ezért biztosan kijelenthetjük, hogy a „Kiváló Csapatfelderítő” volt az egyetlen kifejezetten felderítő szakmai képességeket elismerő jelvény a Magyar Néphadsereg történetében.

Lábjegyzetek:

[1] 10/Min. ir. 1950 számú körrendelet ,,Kiváló” teljesítményi cím és jelvény rendszeresítése. In: Honvédségi közlöny, A magyar honvédség számára, 1-30. számig, 1950, Vörös Csillag Nyomda. 45- 50. o.  (A továbbiakban röviden: HK 10/Min.ir.-1950.)

[2] 100 év 100 műtárgy a XX. század Hadtörténetéből. Jellemző műtárgyak a Hadtörténeti múzeum gyűjteményéből, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Budapest, 2012. 118. o. (A továbbiakban röviden: 100 év 100 műtárgy.)

[3] Uo: 118. p

[4] „A fenti szempontok alapján a jelvényre és címre való jogosultságot a csapattestparancsnok és a politikai tiszt együttesen bírálja el és véleményezi.” (HK 10/ Min.ir.-1950.)

[5] „A honvéd különböző fegyvereknél elért eredményei alapján, egyidejűleg több jelvényt és címet (Pl.: pu., gpi., gsz.,) is nyerhet.” (HK 10/Min.ir.-1950.) 

[6] Néphadsereg, III. évfolyam, 46. szám, Vasárnap, 1952. február 24, 3. o.

[7] „A jelvényeket a csapattestparancsnok (csapaton kívül beosztottaknál a csapattestparancsnoki (sic!) fegyelmi fenyítő joggal felruházott elöljáró) adományozza és ünnepélyes keretek között adja át.” (HK 10/Min.ir.1950.)     

[8] Szórádi Zsigmond- Tálas Géza: A Magyar Néphadsereg jelvényei. 1945- 1970. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest, 1971, 17. o. In: Néphadseregünk jelvényei. (A továbbiakban rövidítve: Szórádi- Tálas: A Magyar Néphadsereg jelvényei.) 

[9] Honvédelmi Minisztérium Harckiképzési és Testnevelési Csoportfőnökség

[10] 280/H.M. Harc. és Testnev. Csf.- 1954. In: Honvédségi Közlöny, Kiadja a Magyar Honvédelmi Minisztérium, X. évfolyam, 2. szám, 1954. április 11. 12. o.

[11] Baczoni Tamás: Magyar katonai egyenruhák 1945-1956, Huniform könyvek, Budapest, 2008.

[12] A honvédelmi miniszter 65/1957. (H. K. 13.) H. M. parancsa a kiváló mozgalomról (A továbbiakban röviden: 65/1957. (H. K. 13.)). in: Honvédségi közlöny, 13. szám, 1957. december 31. 207.o.

- Berkesi Balázs -