Az első jelvény születése:

Mikor Baráti Körünk 2013-ban létrejött, természetes volt, hogy mint minden szervezetnek, az emberiség történetének kezdete óta, nekünk is kell egy logó, jelvény, ami egyszerűen, és gyorsan bemutatja küldetésünket, kifejezi szellemiségünket, és erősíti az összetartozás-tudatot. Így született meg közös munkánk eredményeként az akkor még MN-MH Ejtőernyős-Felderítő Katonai Hagyományőrző Baráti Kör névre keresztelt hagyományőrző csapatunk logója.

Az alapot az 1950M ejtőernyős jelvény adta, melyet az általunk megjelenített korszakok legtöbbjében viseltek a magyar ejtőernyős katonák. Természetesen az eredeti jelvényben megjelenő ötágú vörös csillagot elhagytuk, hiszen Baráti Körünk apolitikus szervezetként működik, távol minden szélsőségtől, csupán a szakmaiság talaján állva. Az eredeti jelvényben szögben ereszkedő ejtőernyős „kiegyenesítettük”, az azt övező koszorút elforgatva pedig megkaptuk a kerek jelvény körvonalait.

A másik elemet a sokáig az ejtőernyős tiszthelyettesek és tisztek sapkáját is díszítő légierős sapkajelvény adta meg, melyből szintén kikerült a csillag. Természetesen harmonizálva a színvilággal mi is az arany, tiszti változatot jelenítettük meg, ezzel is tisztelegve az ejtőernyős tisztek szolgálata előtt. A motívum az ejtőernyő elé került.

A szárnyas motívum az ejtőernyősök zöld barettsapkáján is megjelent, mind a 1975-ben rendszeresített, mind pedig az 1987M ejtőernyős sapkajelvényen, így a logóban megjelenő szárnyak ide is kötődnek. Ugyanúgy, mint a szintén az ejtőernyős sapkajelvényből kiemelt nemzeti színű Kossuth-pajzs is, mely a szárnyak között kapott helyet.

A jelvény alsó részén, szalagon jelent meg a hagyományőrzésben megjelenített időszak két korszakhatárát megadó dátum, 1950, és 1990. A jelvényt körben a Hagyományőrző Baráti Kör neve övezte.

A jelvényt a közös ötletek alapján Kiss Barnabás tagtársunk tervezte meg, és az első pillanattól igen népszerű volt tagjaink között. Hamarosan megjelent hímzett változata is, melyet emléktárgyként sok alapító, és korábbi tagunk, és barátunk ma is őriz, vagy épp büszkén visel.

A második jelvény:

A második jelvényre akkor jelent meg az igény, amikor Baráti Körünk munkája során egyértelművé vált, hogy a magyar katonai ejtőernyős hagyományok terén képesek vagyunk tudásunk, gyűjteményünk, tapasztalataink alapján történelmileg érzékenyebb korszakok felé is nyitni, és megjeleníthetjük a II. világháború magyar ejtőernyőseinek tárgyi emlékeit éppúgy, mint a NATO-csatlakozás előtti Magyar Honvédség közelmúltbéli felszerelését.

A váltást hosszas szakmai felkészülés, termékeny vita előzte meg, hiszen mind tudtuk, hogy a hazai ejtőernyős múlt legelejére, az első magyar ejtőernyős alakulat működésének idejére igyekszünk fényt deríteni, ahogy az annyira még nem távoli, sokak által ismert, és megélt 90-es évek vége sem egy „sterilen”, érzelmektől mentesen kutatható korszak.

Ezzel a tudattal terveztük meg az új jelvényünket, szem előtt tartva a hagyományok, és a modernitás kettősségének fontosságát. A tervezést Kiss Dávid tagtársunk kutatásai, és vázlata alapján egy azóta körünkből távozott bajtársunk kezdte meg, majd ismét Kiss Barnabás végezte el, a Baráti Kör tagjainak folyamatos tanácsadása mellett. Az elkészült darabokat Varga Zsolt bajtársunk rendelte meg, és gyártatta le.

A jelvény központi eleme, mondhatni „lelke” az 1940M ejtőernyős csapatjelvény, mely a Horthy-korszak egyik legszebb kidolgozású csapatjelvényének mondható. A legendás jelvényt a II. világháború során viselték ejtőernyőseink, és központi motívuma a halálfej jelképezte halált megvető bátorságukat, a békeidőben is végzetes veszélyeket rejtő ejtőernyős hivatás gyakorlása során. Ahogy egyik mottójuk tartotta:

A koponya mögött meghúzódó ejtőernyő a harcba vetés eszközét, a szárnyak a légierőhöz, a levegőben vívott harchoz való kötődést, míg a tőrök, a földön megvívott kézitusát, közelharcot jelképezik.

A koponyán az 1975-ben rendszeresített zöld ejtőernyős barett, az ejtőernyősök, mélységi felderítők jellegzetes fejfedője kapott helyet.

Megmaradt az 1950M ejtőernyős jelvény koszorúja, és égkék háttere, mint a jelvény fontos eleme, természetesen az előző jelvénynél megszokott, elforgatott formában, ezzel megtartva a csapathagyományok mellett a saját csapatunk hagyományait is a jelképek terén.

A Kossuth-pajzs ismét megjelent, nemzeti színeinket megjelenítve, ebben az esetben is az 1987M ejtőernyős sapkajelvény motívumai közül kiemelve. A pajzs két oldalán futó szalag jeleníti meg a hagyományőrző munkánk időszakának kezdő-, és végdátumát, 1938-at, és 1998-at.

A jelvényt a Baráti Kör teljes neve övezi alulról és felülről. Fontos eleme a jelvénynek a fehér szín, hiszen ez a szín lett a felderítő csaptok hajtókaszíne az 1990-es évektől mind a mai napig. A fehér szín jelképezi azt az ismeretlen területet, tiszta lapot is, amit a felderítő hagyományok alapján ezeknek a katonáknak kell megismerniük, és tartalommal megölteniük.

Baráti Körük új jelvénye ebben a formájában töretlen népszerűségnek örvend, mind a veterán felderítők, mind pedig a most szolgáló katonák, és a civil társadalom, valamint a téma kutatói is igen impozáns, látványos, és kifejező jelvénynek tartják. Baráti Körünk tagjai is büszkén viselik karjelvényként, táskán, utcán, a mindennapokban, de zászlóként is ott van velünk minden rendezvényen, túrán, megmérettetésen, motivációt nyújtva, és messziről hirdetve:

ITT VANNAK A FELDERÍTŐ HAGYOMÁNYŐRZŐK!

KÉPEK FORRÁSAI:

- Saját gyűjtemény

- VEOL.hu (Balogh Ákos)

- Filmhíradók Online

- Galéria Savaria