A Csend Harcosai megszólalnak

2019. május 27. 12:49 - SFBlogger

Tíz felszerelési tárgy a magyar mélységi felderítők eszköztárából

Kedves Barátaink!

A mélységi felderítés nehéz feladata nem csak különleges embereket, de különleges felszereléseket is kíván. Olyan eszközöket, melyek megkönnyítik a mélyen az ellenséges vonalak mögött, földön, vízen, levegőben bevetett katonák működését. Ebben a szellemben készült el az alábbi, koránt sem teljes lista is, amely bemutatja, milyen különleges kívánalmak teljesítésére volt képes a Magyar Néphadsereg, amikor a mélységi felderítő katonák szükségleteiről volt szó.

87m_2.jpg

Mélységi felderítők teljes felszerelésben

Fontos kiemelni, hogy bár a listában szereplő darabok más fegyvernemeknél is megtalálhatóak lehettek, elsődlegesen a mélységi felderítők igényeit figyelembe véve készültek el. A felsorolt ikonikus darabok mégis meghatározó elemei voltak a mélységi felderítők eszköztárának és nem utolsó sorban kiállításainkon is mind megtekinthetőek. Jó szórakozást kívánunk a listához!

1. Felderítő dobótőr

A Magyar Néphadsereg egyik „titkos fegyvereként” is ismert tokból dobható mélységi felderítő tőr az 1980-as években jelent meg a mélységi felderítő alakulatok fegyvertárában és igen sokáig a legnagyobb körültekintés mellett kerülhetett csak a zöld barettes katonák kezébe. A fegyverszám alapján nyilvántartott eszközt olyan jól sikerült titokban tartani, hogy a NATO erői csak az 1990-es évek első felében ismerkedtek meg a szenzációnak számító dobótőrrel.

A dobótőr három elemből állt: a hüvely a bőrtokkal, a csatlék és maga a tőr. A fegyver különlegességét annak használata adta, ugyanis a derékszíjon lógó csatlékról egy mozdulattal lecsatolható tőrt annak tokjából és kézzel is egyaránt lehetett dobni. A tőr 20 centiméter hosszú pengéje a tokot elhagyva egy fordulat után heggyel előre fúródott a célpontba – sok-sok dobócélon történő gyakorlás után.

A dobótőrt, amit a gyártás helye alapján „nyírtelki” tőrként is emlegetnek, a műanyag nyélbe helyezett „MN” logó, valamint mélységi felderítő fegyvernemi jelzés teszi könnyen azonosíthatóvá. Az eszköz gyakorlati hasznát sokan vitatják, maga shihan Furkó Kálmán ezredes, legendás mélységi felderítő közelharckiképző is inkább „érdekes játékszerként” emlegeti, mint jól használható dobótőrként, hiszen rendeltetésszerű használata során, azaz felállított őrök elnémításakor a nagy rutin mellett nem kevés szerencse is szükséges ahhoz, hogy a célpontot pont úgy találjuk el, hogy ne maradjon ideje „reklamálni”.

Elmondható, hogy a dobótőr talán üzembiztosabban működik rohamkésként, azaz szúrásra, vágásra használva. Ennek ellenére az egykori „titkos fegyver” máig ikonikus darabja a magyar mélységi felderítő fegyvertárnak, évtizedeken át szolgálva a mélységi felderítő katonák kiképzését és felderítő bemutatók visszatérő elemeként.

1116086_152943778240067_600808845_o.jpgFelderítő dobótőr

2. Felderítő rohamkés

A lista előző darabjánál kevésbé ikonikus, látványos, mégis talán hasznosabb eleme egy mélységi felderítő felszerelésének a számukra készített rohamkés. A fegyver a klasszikus, minden háztartásban megtalálható AKM szuronyrohamkés alapján készült, pár elemében azonban alapvetően eltér tőle.

A legszembetűnőbb különbséget a markolat kialakítása jelenti, melyről teljességgel hiányzik a mintául szolgáló eszköz bajonettgyűrűje és a rögzítő mechanizmus, így a felderítő rohamkést már nem lehetett fegyverre feltűzve, szuronyként használni. Ez nem is csoda, ha számításba vesszük, hogy a mélységi felderítő alakulatok zöménél rendszerben lévő AMD-65 gépkarabély kialakítása nem is tette lehetővé a fegyverre szurony felhelyezését.

A rohamkés kapott ehelyett egy fekete műanyag markolatot, melynek fogása sokkal ergonomikusabb, kényelmesebb, a kicsit bumfordi AKM-szuronynál. A rohamkés nyele érezhetően azzal a céllal került kialakításra, hogy a késharcban jobb kezelhetőséget adjon az eszköznek, nem meglepő, hogy hasonló markolattal készültek a tompa, katonai közelharc-kiképző kések is.

Az AKM szuronyhoz képest eltérést jelent a hosszabb, sűrűbb fogazású penge is, ami jobban használható fűrészfogakat biztosít a rohamkésnek, ami fa- és csontfűrészelésnél is előny. Ismerős elem a penge elején található kivágás, ami a gumibevonattal ellátott hüvely megfelelő elemét beakasztva akár áram alatt lévő vezetékek elvágására is alkalmas drótvágó fogóvá alakítja az eszközt.

A rohamkés nyelének végén egy nyílás ad helyett bőrszíj, vagy ejtőernyőzsinórból készült hurok számára, amit a csuklóra vetve megakadályozható az eszköz elvesztése.

Összességében a felderítő rohamkés ötvözi az AKM szurony előnyeit egy harci késnél nélkülözhetetlen stabil kialakítással, így jobban megfelel a mélységi felderítők közelharcban vagy katonai túlélésben támasztott elvárásainak.

61708316_2269867193263721_8648295470906474496_n.jpgFelderítő rohamkés kereskedelmi másolata AKM szurony hüvelyével

3. SZECS I. és SZECS II.

A két cikkben (első rész) (második rész) már alaposan bemutatott „Személyi Ejtőernyős Csomagot” kifejezetten a mélységi felderítők igényei alapján állították össze azzal a céllal, hogy az egyes harcosoknak akkor is az egészségügyi ellátás és elsősegélynyújtás szélesebb eszköztára álljon rendelkezésre, ha hosszabb ideig magukra maradnak az ellenséges vonalak mögött. A két csomagból álló elsősegélycsomag gyógyszereket (SZECS I.) és kötözőanyagokat (SZECS II.) tartalmaz, melyeket vízhatlan műbőr tok zár le. Egy mélységi felderítő katona a tervek szerint mindkét csomagból egy-egy darabot kapott volna éles bevetés előtt.

Külön kiemelendő a gyógyszerek rövid használati utasítását tartalmazó leírás, valamint a kötszerek széles választéka, ami sokféle előre látható és váratlan kihívás esetén segíthette volna a mélységi felderítő katonát. Szerencsére a csomagok sok mélységi felderítő számára ismeretlenek maradtak, hiszen csupán a raktárak mélyén várták a soha be nem következő III. világháborút.

46507845_2072847043027048_706764532441153536_n.jpgSZECS I.

szecs_ii_1.JPGSZECS II.

4. 1987M felderítő hátizsák

A sokak által tervezője után csak „Kugé-zsákként” ismert hátizsákot a szovjet minta alapján gyártott és korábbi cikkünkben bemutatott 65M ejtőernyős hátizsák leváltására tervezték, maguk a mélységi felderítők. A szétszedhető fémvázzal, téli álcahuzattal, kivehető béléssel készült hátizsák alkalmas volt arra is, hogy ejtőernyős ugrás során a háternyő alatt rögzítve „utazzon”, így minden szempontból ideális volt a mélységi felderítők kiszolgálására.

A viszonylag nagy, 25 literes zsákban minden helyet kaphatott, amire egy mélységi felderítő katonának a feladatai elvégzéséhez szüksége volt, a külső rögzítési pontok pedig további felszerelések gyorsan elérhető málházását is lehetővé tették. A hátizsák némiképp vízálló sátorlap-anyaga nem csak az esővíztől óvta meg a tartalmat (bár a plusz szemeteszsák-bélés máig jó döntés) de terepmintás kialakítása miatt a felszerelési darab álcázó képességét is növelte, amit csak a krómozott ezüstös csatok és bújtatók rontanak némiképp, nem beszélve a külső zseb fehér húzózárjáról, ami éjszakai menet során kiváló „barát-ellenség jelző”.

A zsák kialakítása ugyan ma már túlhaladott, mégis fényévekkel előzte meg a Néphadsereg rettegett „málhagyíkját”, azaz a „spagettipántos” málhazsákot kényelem, funkcionalitás és megbízhatóság tekintetében egyaránt. Éppen emiatt hagyományőrzőink mellett tudunk olyan katonákról is, akik előszeretettel használják menetgyakorlatok során a mai napig is ezt az immár több, mint 30 éves darabot, ami egyben az utolsó hazai fejlesztésű katonai hátizsáknak is tekinthető.

56976804_2308988859422594_1623517514996645888_n.jpg1987M felderítő hátizsák

5. 1965M ejtőernyős bakancs

Listánk nem lehetne teljes a mélységi felderítők egyik jelképévé vált egyenruházati elem, a „bokaszíjas bakancs” néven is ismert 1965M ejtőernyős bakancs nélkül. A lábbelit ugyan egy korábbi cikkünkben alaposan bemutattuk, mégis érdemes az újabb viselési adalékok tükrében frissíteni tudásunkat. A bakancs szinte minden elemében a jól ismert 1965M gyalogsági bakancs formavilágát követi, ám a lábfejet tartó plusz bőrszíjas csat nagy különbséget jelent. A bőrszíj elsődleges feladata az ejtőernyős ugrás földet érési fázisában a lábfej védelme a rándulásoktól, ficamoktól, (vagy éppen azért, hogy a bakancsot fűző nélkül is viselhesse a katona, ahogy Szombathelyen mondták), ám ezt a csatot az ejtőernyős folklór sok helyen éppen veszélyforrásként írja le. Más visszaemlékezők azt emelik ki, hogy a bakancs plusz szíja kúszás közben „gyűjtötte a mezőt”, csak gondot okozott a feladat során.

Ismertek olyan felderítő alakulatok, ahol a fenti okok miatt is a bokaszíj levágására adtak ki parancsot, míg máshol a gyalogsági bakancsokkal vegyesen kerültek kiosztásra az ejtőernyős bakancsok a mélységi felderítő (ejtőernyős) állomány részére, ritka látvány volt a „háromcsatos” bakancs. Megint más felderítő alakulatoknál a „bokaszíjas bakancs” a fegyvernemi büszkeség jelképe lett, viselői gondosan ügyeltek rá, hogy a plusz egy csat ugyanolyan fényesen csillogjon, mint a többi.

Ebből a kavalkádból is látható, hogy az ejtőernyős bakancsok elterjedése és megítélése közel sem volt egységes, alakulatonként, sőt alakulatokon belül időszakonként változott, mégis ez a lábbeli tekinthető az utolsó kifejezetten ejtőernyősök számára készített katonai lábbelinek, így joggal kap helyet listánkon.

26230603_802800019921103_3453399023734300420_n.jpg1965M ejtőernyős bakancs

6. Deszantos gyalogsági ásó

Ez a felszerelési darab a mélységi felderítők mellett sokaknak ismerős lehet, hiszen a fanyelű 1950M gyalogsági ásók eltűnésével egy időben egyre inkább elterjedt ez a praktikusabb szerszám a nem-ejtőernyős képességű alakulatok között is.

Az eredetileg mélységi felderítő, ejtőernyős katonák számára kialakított gyalogsági ásó egy összecsukható ásókapából és a hozzá tartozó vászon tokból állt. Legnagyobb erényének a kompakt szállíthatóság tekinthető, míg az ebből adódó sérülékenység talán a legnagyobb hátulütője is egyben.

Az ásókapa összecsukható műanyag nyélből és állítható fejből állt, amit a nyéllel párhuzamosan ásóként, arra merőlegesen pedig kapaként lehetett használni. Az ásókapát egy fémhuzal kötötte össze, ami a nyél menetes elemeinek összecsavarásakor megfeszítette az eszközt. gyenge pontot az idővel könnyen szakadó fémhuzal, valamint a törésre hajlamos műanyag nyél jelentett, az ásó fémrésze masszív, sokat tűrő darab.

A deszantos gyalogsági ásó a mélységi felderítő alakulatok után a legtöbb alakulat eszköztárában megjelent, olyannyira elterjedt, hogy sok magyar háztartásban megtalálható megbízható, öreg szerszám ma is.

1119785_152943768240068_897581692_o.jpgDeszantos gyalogsági ásó

7. PBSz-1 hang- és fénycsökkentő készülék

Ezzel az eszközzel a Magyar Néphadsereg kötelékében csak a mélységi felderítők találkozhattak, hiszen a szovjet eredetű „hang és fénycsökkentő készülék” azaz hangtompító a mélységi felderítő csoportokban került kiosztásra.

A különleges irányzékkal és USz-1 csökkentett lőportöltetű lőszerrel szerelt AK-rendszerű fegyverek (AMD-65, AK-63D, AK-63F) a hangtompító segítségével csendben küzdhették le a célpontokat. A gumilamellás betéttel szerelt, fémházas eszközt a fegyverek menetes csövére tekerve használták, egy betét általában 200 lövésig, azaz körülbelül nyolc teli tár ellövéséig voltak hitelesítve, ezt követően a betét harctéri körülmények között is könnyen megoldható cseréje következett.

A PBSz-1 hangtompító a mai napig a Magyar Honvédség felderítő alakulatának eszköztárába tartozik, valószínűleg az AK-fegyvercsalád hazai leváltásával egy időben kerül majd ki a rendszerből is.

pbsz-manual.jpgPBSz-1 hang- és fénycsökkentő készülék

8. NSzP-3 éjjellátó optika

Hasonlóan listánk előbbi tagjához, az NSzP-3 is szovjet eredetű eszköz, melyet a Varsói Szerződés számos tagországa rendszeresített. Az NSzP-3 egy optikai irányzék, mely passzív éjjellátó rendszerének köszönhetően az éjszaka, vagy sötétben vívott harc megkerülhetetlen eszköze.

Előnye egyértelműen az, hogy használója éjszaka is pontos lövéseket tud leadni a célpontokra anélkül, hogy ő maga felfedné pozícióját, hátránya viszont viszonylag nagy, közel 3 kilogrammos súlya, ami a platformul szolgáló fegyver tömegét nagyban megnöveli. Az éjjellátót, amit az úgynevezett „infrabak” szereléksín segítségével lehet a fegyverre szerelni, a magyar mélységi felderítők gyakran használták a korábban említett PBSz-1 hangtompítóval együtt gépkarabélyokon, így létrehozva egy fegyverrendszert, ami hangtalan és láthatatlan fenyegetést jelentett az ellenségre.

pb210048.JPGNSzP-3 éjjellátó optika

9. AMD-65 géppisztoly

Egyik legnépszerűbb cikkünk külön is foglalkozott a Magyar Néphadsereg talán legjellegzetesebb egyéni lövészfegyverével, aminek a fegyverszámát minden volt sorkatona kívülről fújja a mai napig. Azt azonban kevesen tudják, hogy a közismert fegyvert eredetileg kifejezetten az ejtőernyősök és különleges alakulatok igényeit szem előtt tartva alakították ki, ezért is került rá behajtható válltámasz, ami nincs útban a fentebb ismertetett NSzP-3 éjjellátó infrabakjának azaz szereléksínének sem, valamint ezért lett a fegyver csöve is rövidebb, hogy ezzel is alkalmasabbá tegyék az ejtőernyős ugrásra. Ahogy neve is jelzi: az AMD-65 egy Automata Módosított Deszantfegyver.

Az AMD-65 gépkarabély (korabeli nevén: géppisztoly) nem csak itthon tett szert népszerűségre. Vietnamtól Irakig a világ számos pontján felbukkant, nem is beszélve a filmvásznakról, ahol akcióhősök és gonosztevők karaktereinek kezében egyaránt felbukkant ez az ikonikus, könnyű mégis megbízható fegyver.

jozsef_toth.jpgAMD-65 géppisztollyal felszerelt mélységi felderítő

10. Felderítő gumicsónak

A Blogunk írásait rendszeresen olvasók számára szintén ismerős lehet a korábbi cikkünk témáját is adó felderítő gumicsónak, vagy bakanyelven egyszerűen „gucsó”, ami két felszerelt felderítő katona biztonságos szállításához elegendő, szükség esetén háton, vagy kézi erővel is szállítható felfújható vízijármű. A pumpákkal némi taposás után felfújható csónak vastag gumifala bár egészen biztosan nem lövedékálló, de biztonságos és főleg száraz alternatívát jelent a vízi akadályok leküzdéséhez.

A gumicsónak szétszedhető evezőkkel és vízhatlanított használati utasítással együtt érkezik, így sem a szakszerű összeszerelés, sem a kormányzás nem okozhat gondot a felkészült kezelőszemélyzetnek. A felderítő gumicsónak segítségével a mélységi felderítő csoportok a föld és a levegő után a vízben is ugyanolyan megállíthatatlanok voltak, ha feladatuk elvégzéséről volt szó.

p_20171019_102324_1.jpgFelderítő gumicsónak

Képek forrása:
- Baráti Kör archív

- Kiss Dávid -

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://felderitokblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr9714864082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
A Csend Harcosai megszólalnak